Gondolatok evolúcióról, Teremtésről, nem feltétlenül Darwin szellemében

Mindenki ismeri a gyurgyalagot, hasznos kis madár. hosszabb repülések után keres magának egy köves helyet, csőrével feltöri a követ, és megeszi. Hasznos ez neki, mert így jut kalciumhoz. Ami erősíti a csontokat. A gyurgyalag kalciumevésével kapcsolatban felmerül három kérdés: 1. Honnan tudja a gyurgyalag, mi az a kalcium? 2. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy az erősíti a csontokat? Hiszen nem látja, nem szagolja stb. 3. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy a kőben kalcium van? Ezek a kérdések darwinista biológiai szemlélettel megválaszolhatatlanok. Nincs " evolúciós elődje" ennek a viselkedésnek, a legtöbb madárfaj nem szokott követ enni, egészségügyi okokból sem. Kell lennie egy Teremtőnek, aki szerintem Isten, aki a gyurgyalagot erre a viselkedésre " utasította". A gyurgyalag érdekében.

A darwini evolúció elmélete azért is veszít népszerűségéből, mert időnként a darwinisták is olyan túlzásokba esnek, hogy alig tudnak kikeveredni belőle. Egy 1990-es években, Budapesten rendezett kiállításon például "bebizonyították", hogy a bálna őse a medve. Szerintük úgy történt a folyamat, hogy bizonyos halak kimásztak a szárazföldre, ott kétéltűvé majd hüllővé ,majd emlőssé fejlődtek, aztán egyesek, mint pl. bizonyos medvefajok, visszamásztak a vízbe és ott évmilliók alatt átfejlődtek bálnává. Teljes képtelenség. Még cáfolni sem lehet, hiszen már a kiindulópont sem igaz.