Gondolatok evolúcióról, Teremtésről, nem feltétlenül Darwin szellemében

A darwini elmélet- de más tudósok nevéhez fűződő evolúciós tanok is- alapul veszi azt, hogy természet célszerű.mindig annyi és csak annyi energiát használ önmaga működtetésére, amennyi feltétlenül szükséges. mindig annyi és csak annyi állatfaj keletkezik, amennyi feltétlenül szükséges. Az a helyzet, hogy ez nem igaz. A föld bizonyos pontjain valóságos faj-túltermelés van- ilyen például a közép- afrikai őserdőövezet vagy éppen a korallzátonyok vidéke- más pontokon viszont alig élnek növény- és állatfajok, ilyen például a sivatag- br, hozzá kell tennem, jóval több élőlény él a sivatagban, int amennyit jelenleg ismerünk, de még így is kevés. Ha a természet mindig csak a funkcionalitást nézné, ha minden racionális alapon szerveződne, akkor Afrika közepén vagy az Amazonas mentén jóval kevesebb faj élne, a Szaharában viszont jóval több faj élne, hiszen természetes kiválasztódás rengeteg olyan élőlényt termelne ki, mely alkalmazkodik a szélsőséges körülményekhez. A fajok egyenlőtlen eloszl...

Az evolúcióelmélet hívei szerint az élet véletlenül keletkezett. A kreacionisták szerint ennek a véletlennek az esélye annyira kicsi, hogy nem következhetett be. Vegyünk egy példát! Egy emberi sejt kb. háromezer különböző részből áll össze, de az egyszerűség kedvéért vegyünk csak húszat. Ahhoz, hogy az emberi sejt egyáltalán működjön, ennek a húsz résznek meghatározott módon kell összeállni, az elemek meghatározott módon kell, hogy kapcsolódjanak egymáshoz. Annak, hogy egy húsz az elemből álló objektum részei egy meghatározott módon kapcsolódjanak egymáshoz, esélye- és most figyeljenek- 1: a 2 432 902 008176 640 000- hoz. Ráadásul, mint említettük, egyetlen emberi sejtben található 3000 elem, az embernek pedig több tízmillió sejtje van. minden sejt, közvetve vagy közvetett módon, kapcsolatban áll a többi sejttel is. Mekkora a valószínűsége annak, hogy pontosan így állt össze a szerkezet? Semmi. Kellett egy Teremtő Isten, aki ezt az egészet összhangba hozta, úgy, hogy évezredeken át...

Mindenki ismeri a gyurgyalagot, hasznos kis madár. hosszabb repülések után keres magának egy köves helyet, csőrével feltöri a követ, és megeszi. Hasznos ez neki, mert így jut kalciumhoz. Ami erősíti a csontokat. A gyurgyalag kalciumevésével kapcsolatban felmerül három kérdés: 1. Honnan tudja a gyurgyalag, mi az a kalcium? 2. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy az erősíti a csontokat? Hiszen nem látja, nem szagolja stb. 3. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy a kőben kalcium van? Ezek a kérdések darwinista biológiai szemlélettel megválaszolhatatlanok. Nincs " evolúciós elődje" ennek a viselkedésnek, a legtöbb madárfaj nem szokott követ enni, egészségügyi okokból sem. Kell lennie egy Teremtőnek, aki szerintem Isten, aki a gyurgyalagot erre a viselkedésre " utasította". A gyurgyalag érdekében.

Igaz, hogy a lamarcki-darwini evolúció elméletében nagy lyukak mutatkoznak, ám a teremtéselmélet híveinek is van min dolgozni. Például meg kellene magyarázni, hogy a Mózes első könyvében említett napok valóban 24 órás napokat jelentenek-e. Jómagam a szó szerinti értelmezést támogatom, egyszerűen azért, mert Isten nem hazudott, ha Ő azt mondta, hogy nap, akkor nap. Ha év lenne, évet mondott volna. Ha több millió éves világkorszakról lenne szó, akkor az állna Mózes első könyvében. Nem értek egyet az ún. Nap-korszak elmélettel, miszerint az egész teremtéstörténetet allegorikusan kell értelmezni, és minden egyes nap több millió évet jelölne. Erre a világon semmi bizonyíték nincs, sem földrajzi-geológiai, sem pedig teológiai. Itt bizony hat napról van szó, meg hat éjszakáról. Meg a hetedik napról. A pihenésről. Szóval, a teremtéselmélet ( kreacionizmus) híveinek is van még dolguk bőven. rekonstruálniuk kell a " hogyan"-t. Csak ezáltal győzhető le a darwinizmus.