Gondolatok evolúcióról, Teremtésről, nem feltétlenül Darwin szellemében

Mindenki ismeri a gyurgyalagot, hasznos kis madár. hosszabb repülések után keres magának egy köves helyet, csőrével feltöri a követ, és megeszi. Hasznos ez neki, mert így jut kalciumhoz. Ami erősíti a csontokat. A gyurgyalag kalciumevésével kapcsolatban felmerül három kérdés: 1. Honnan tudja a gyurgyalag, mi az a kalcium? 2. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy az erősíti a csontokat? Hiszen nem látja, nem szagolja stb. 3. Honnan tudja a gyurgyalag, hogy a kőben kalcium van? Ezek a kérdések darwinista biológiai szemlélettel megválaszolhatatlanok. Nincs " evolúciós elődje" ennek a viselkedésnek, a legtöbb madárfaj nem szokott követ enni, egészségügyi okokból sem. Kell lennie egy Teremtőnek, aki szerintem Isten, aki a gyurgyalagot erre a viselkedésre " utasította". A gyurgyalag érdekében.

A darwini evolúció elmélete azért is veszít népszerűségéből, mert időnként a darwinisták is olyan túlzásokba esnek, hogy alig tudnak kikeveredni belőle. Egy 1990-es években, Budapesten rendezett kiállításon például "bebizonyították", hogy a bálna őse a medve. Szerintük úgy történt a folyamat, hogy bizonyos halak kimásztak a szárazföldre, ott kétéltűvé majd hüllővé ,majd emlőssé fejlődtek, aztán egyesek, mint pl. bizonyos medvefajok, visszamásztak a vízbe és ott évmilliók alatt átfejlődtek bálnává. Teljes képtelenség. Még cáfolni sem lehet, hiszen már a kiindulópont sem igaz. 

Igaz, hogy a lamarcki-darwini evolúció elméletében nagy lyukak mutatkoznak, ám a teremtéselmélet híveinek is van min dolgozni. Például meg kellene magyarázni, hogy a Mózes első könyvében említett napok valóban 24 órás napokat jelentenek-e. Jómagam a szó szerinti értelmezést támogatom, egyszerűen azért, mert Isten nem hazudott, ha Ő azt mondta, hogy nap, akkor nap. Ha év lenne, évet mondott volna. Ha több millió éves világkorszakról lenne szó, akkor az állna Mózes első könyvében. Nem értek egyet az ún. Nap-korszak elmélettel, miszerint az egész teremtéstörténetet allegorikusan kell értelmezni, és minden egyes nap több millió évet jelölne. Erre a világon semmi bizonyíték nincs, sem földrajzi-geológiai, sem pedig teológiai. Itt bizony hat napról van szó, meg hat éjszakáról. Meg a hetedik napról. A pihenésről. Szóval, a teremtéselmélet ( kreacionizmus) híveinek is van még dolguk bőven. rekonstruálniuk kell a " hogyan"-t. Csak ezáltal győzhető le a darwinizmus. 

Darwin evolúciós elmélete szerint az egyének versengenek az erőforrásokért, és mindig a legalkalmasabb egyén választódik ki, s adja tovább génjeit a következő generációnak. A darwinizmus elméletében tehát az egyes fajok folyamatosan fejlődnek, mivel mindig a legjobb és legoptimálisabb egyedek dominálnak. Akkor miért van az, hogy egyes fajok kihalnak környezeti károsodások következtében? Az élőlényeknek, ha Darwin elmélete igaz, legalábbis meg kellene próbálni alkalmazkodni, akár az ember által előidézett irreális viszonyokhoz is.Ha pedig megpróbálnak alkalmazkodni, mindig lesznek egyedek, amelyeknek ez jobban sikerül, mint másoknak. Ha tehát a darwini evolúció elmélete helytálló, alig lennének olyan fajok, melyek kipusztulnak. Hiszen ahogy megváltoznak a feltételek, azonnal  mutációk történnek, ezek pedig, a klasszikus darwinizmus szerint új fajok megjelenését eredményeznék. Ezzel szemben a ma tapasztalt realitás az, hogy minden nap többszáz fajjal lesz kevesebb a Földön, s hogy m...